PhD, Eng. Andrzej Górka, Passzív ház központ vezetője

andrzej.gorka@put.poznan.pl, +48 61 6485826

PhD, Eng. Radosław Górzeński, adjunktus
radoslaw.gorzenski@put.poznan.pl, +48 61 6485825

Poznani Technológiai Egyetem, Környezetmérnöki Intézet

1. Bevezetés, evaporatív hűtés elve

Lengyelország éghajlata miatt egy átlagos épületben a fűtés energiafogyasztása sokkal magasabb, mint a hűtésé. Viszont az új épületek magas hőszigeteltsége miatt, a hűtési energiafogyasztás magas, és néhány esetben meghaladja a fűtés energiafogyasztását. Az épületek energiahatékonyságában bekövetkező növekvő követelmények és a magas energiaárak új műszaki megoldásokat követelnek, melyek biztosítják az elfogadható szintű kényelmet a nyári időszakban és mérsékelt üzemelési költségekkel járnak.

Eltekintve a legelterjedtebb kompresszoros klímáktól, a piac kezd nyitottabb lenni egyre több és több közvetlen és közvetett evaporatív klíma iránt (adiabatikus, evaporatív). Az evaporatív klímák régóta ismertek. Az ókorban például nedves ruhákat használtak a szobahőmérséklet csökkentésére. Valamint olyan környezetvédelmi szempontok szólnak az evaporatív klímák mellett, hogy a használt hűtőközeg víz (R718). A lengyel irodalomban találkozhatunk olyan állításokkal, hogy ez a levegőhűtési eljárás száraz és forró éghajlatú területeken alkalmazható (1). Ezen cikkünk a közvetlen evaporatív klímák hatásosságát és költséghatékonyságát elemzi lengyel körülmények között.

Az alábbi ábrán egy közvetlen evaporatív klíma működési elve és szerkezete látható.

Ábra 1. : Közvetlen evaporatív klíma működési elve és belső felépítése – saját munka alapján (2)

A termodinamikával kapcsolatban, az evaporatív klíma magában foglalja a hő- és tömeg cserélődést a víz és áramló levegő között, amely során vizet párologtatunk. Az áramló levegőből származó hő párologtatja a vizet, ezáltal csökkenti a hőmérsékletet és növeli a páratartalmat. Víz párologtatásával a levegőből származó érzékelhető hőt rejtett hővé alakítjuk. Az egész párolgási folyamat tulajdon képen virtuális hőcsere nélkül a környezettel, így az egység teljes hűtési teljesítménye … 0,0kW. Azonban a levegő a készüléket alacsonyabb hőmérsékleten hagyja el, mint ahogyan az beáramlott, akár egy tucat, vagy Celsius fokkal. Hogy leírjuk a közvetlen evaporatív klíma hatását, néha a „érezhető hűtési teljesítmény” kifejezés használatos:

ahol:

QQ – érzékelhető hűtési teljesítmény (W), V’V’ – légmennyiség (m3/s), – levegő sűrűség (kg/m3), cc – levegő fajhő (J/(kgK)), tt in – készülék bemeneti levegő hőmérséklet (C°), tt out- készülék kimeneti levegő hőmréséklet (C°).

Tekintettel arra, hogy az evaporatív klíma mialatt csökkenti a levegő hőmérsékletét, növeli a relatív páratartalmat, ez a magas relatív páratartalom egyértelműen a készülék működési elvéből adódik, mint például ami nyáron nagy vihar előtt történik.

2. Mérési eredmények

Hogy az evaporatív klíma alkalmasságát értékelhessük a lengyel éghajlati viszonyok között, a Breeze 900 egység működési paramétereit vizsgáltuk két hónapon keresztül, amelynél a névleges légáramlás 75%-án működöt. Az egységet egy Poznanban külvárosában található kb. 400m2-es raktár levegő hőmérsékletének csökkentésére használták. (Ábra 2.).

Ábra 2.: Vizsgálati egység elhelyezése – forrás: saját munka

Ábra 3.: Termografikus képek a vizsgált egységről egy forró napon: befújt levegő hőmérséklete kb. +18°C körülbelül +30°C külső hőmérséklet mellett, valamint a tető elemek hőmérséklete közel +50°C. Forrás: saját munka

A körülbelül 10.000 m3/h hozammal működő egységet két hónapon keresztül vizsgáltuk 2013 nyarán. Az energia számításához használt mérési adatok alapja az Infrastrukturális és Fejlesztési Minisztérium által közzétett óránkénti meteorológiai adatok (3).

A méréseket 2013. 07.01-től 2013.08.30-ig végeztük a következő paraméterek vizsgálatával:

külső levegő hőmérséklet és páratartalom
befújt levegő hőmérséklet és páratartalom
raktár levegő hőmérséklet és páratartalom

Ezeket a paramétereket folyamatosan, nagy pontossággal mértük, átlagoltuk és 2 percenként rögzítettük. Az egység bekapcsolási idejét szintén követtük. Az egység hétfőtől péntekig működött, kb. reggel 8.30-tól délután 4.30-ig, és csak akkor, amikor a raktár levegő hőmérséklete szükségessé tette.

A 4-es ábra a teljes időszakban végzett mérési adatokat mutatja, valamint illusztrálja a befújt levegő és külső hőmérséklet és relatív páratartalom összefüggését. Ezekben az eszközökben alacsonyabb a külső levegő relatív páratartalma, valamint alacsonyabb a befújt levegő hőmérséklete. Ez a mérésekkel is igazolásra került: például amikor a levegő külső hőmérséklete +32°C a befújt levegő hőmérséklete kb. 23,5°C, a külső levegő relatív páratartalma 50%, míg a hőmérséklet +21°C-ra esett, a külső levegő relatív páratartalma 40% lett. A 3-as ábra mutatja, hogy amint a külső levegő relatív páratartalma 30%-os, akkor lehetséges +32°C-ról +20°C alá hűteni a levegő hőmérsékletet.

Ábra 4.: Befújt levegő hőmérséklet, valamint külső levegő hőmérséklet és relatív páratartalom közötti kapcsolat; névleges légáramlás 75%-a mellett működő Breeze 900 – forrás: saját munka

Az 5. Ábra két egymást követő forró és napos nap mért adatait mutatja (2013. július 21-22); Az első napon az egység ki volt kapcsolva (vasárnap), míg másnap (hétfő) működött. A két paramétereiben hasonló nap kombinálásával a grafikon lehetővé teszi az összehasonlító értékelést az egység hatékonyságára.

A felhasználó szempontjából a legérdekesebb a szobában lévő levegő hőmérséklete. Vasárnap, amikor a készülék ki volt kapcsolva a helyiség levegő hőmérséklete meghaladta a +33°C-ot, míg hasonló körülmények között hétfőn, az egység működése közben, a helyiség levegőjének hőmérséklete hozzávetőlegesen +27°C-ra csökkent. Tehát az egység 6°C-kal csökkentette a helyiség hőmérsékletét. Mindezt egy olyan egységgel értük el, ami a gyártó által javasolt teljesítmény felével bír, egy ekkora méretű helyiségnél. Így, ha megfelelő teljesítményű egységet alkalmazunk, lényegesen nagyobb hőmérséklet csökkenésre számíthatunk az adott helyiségben. A készülék hatása a helyiség léghőmérsékletére jól látható volt hétfőn 16 órakor, amikor a készüléket kikapcsoltuk. Miután a készüléket kikapcsoltuk a helyiségben rövid idő alatt 4°C-kal nőtt a hőmérséklet, még annak ellenére is, hogy már gyengült a napsugárzás és lassan csökkent a külső levegő hőmérséklete.

A nap legmelegebb időszaka délután 1 és 4 óra között volt, amikor a külső levegő hőmérséklete körülbelül +32°C, viszont az egység működése mellett a befújt levegő hőmérséklete +19°C és +20,7°C között volt, ami azt jelenti, hogy a befújt levegő hőmérséklete több, mint 12°C-kal kevesebb volt. A 4-es ábra grafikonja analogikusan mutatja ezen paramétereket. A befújt levegő ilyen nagymértékű hőmérséklet csökkenése első sorban a viszonylag alacsony relatív páratartalmú külső levegőnek tudható, amely nem haladta meg a 35%-ot. A magas levegő hőmérséklet mellett általában alacsony a relatív páratartalom, ami elősegíti a magas hatásfokot az év legmelegebb időszakában – 6. Ábra összehasonlítása.

Ábra 5.: Két egymást követő meleg nap levegő hőmérséklete és relatív páratartalma: 2013.07.21 vasárnap (kikapcsolt egység) és 2013.07.22 hétfő (bekapcsolt egység) – forrás: saját munka

Helyiség relatív páratartalma a berendezés működése mellett 52 és 57% között volt. Ez a relatív páratartalom azonos mértékű az éjjel mért értékhez, amikor a berendezés kikapcsolt állapotban volt.

Az egység által használt elektromos áram 680W-volt.

Ábra 6.: Érzékelhető hűtési teljesítmény és külső levegő közötti kapcsolat – mérési eredmények és állandó légáram – forrás: saját munka

3. Évszakhoz kötött elemzés

Az adott helyen és időben gyűjtött mérési adatok lehetővé teszik, hogy meghatározzuk a használt egység működési jellemzőit, meglévő külső körülményeknél. Azonban annak érdekében, hogy megállapítsuk az egység működésének várható átlagos hatékonyságát és szezonális költségeit, át kell váltani az egység teljesítmény adatait, kapott mérési adatokat általános feltételekké. Erre a célra összegyűjtött adatokat szemlélteti a 4-es ábra egy része, amit függvény használatával közelítettünk és , ahol a külső levegő hőmérséklet, – külső levegő relatív páratartalma, és - befújt levegő relatív páratartalma. Ezen függőségek és az Infrastrukturális és Fejlesztési Minisztérium, weboldalán közzétett „Tipikus meteorológiai nyarak” adatainak használatával, négy mintahelyszínen kalkuláltuk a befújt levegő hőmérsékletének eloszlását és relatív páratartalmát: Szczecin, Poznan, Varsó, Katowice. Minden esetben azt feltételeztük, hogy az egység, június 1-től augusztus 31-ig üzemel, a hét minden napján, abban az esetben, amikor a külső levegő hőmérséklete meghaladja a +22°C-ot. A működési költség számításához feltételeztük, hogy 1kWh villamos energia ára 0,60PLN/42.-HUF, míg 1m3 víz ára 11PLN/770.-HUF. Továbbá feltételeztük, hogy a légmennyiség alacsonyabb, mint a névérték, hasonlóan, mint a teszt egység működésénél.

A számítás eredményeit az 1-es táblázatban összegeztük.

Táblázat 1.: Tesztelt egység szezonális paraméterei, 4 Lengyelországi helyszín tipikus meteorológiai nyarára számítva – forrás: saját munka

Helyszín		Szczecin	Poznan	Warszawa	Katowice
Légáramlás	m3/h	10 000	10 000	10 000	10 000
Működési idő	h	242	430	425	351
Eltelt idő 4°C alatti hűtési eredménnyel	h	18	9	41	14
Eltelt idő 4°C alatti hűtési eredménnyel	%	7%	2%	10%	4%
Hűtött levegő középértéke	°C	6,5	7,5	6,8	7,0
Hűtött levegő maximális értéke	°C	10,0	13,3	12,5	11,8
Befújt levegő átlagos hőmérséklete	°C	18,2	17,6	18,1	17,9
Befújt levegő átlagos relatív páratartalma	%	89	88	89	89
Átlagos érzékelhető hűtési teljesítmény	kW	22	25	23	23
Felvett elektromos áram	W	680	680	680	680
Felhasznált elektromos energia	kWh	165	292	289	239
Átlagos vízfogyasztás	dm3/h	34	40	36	37
Teljes vízfogyasztás	m3	8,3	17,2	15,4	13,1
Villamos energia költség	PLN	99	175	173	143
Vízköltség	PLN	92	190	170	144
Teljes bekerülési költség	PLN	190	365	343	287
Átlagos teljesítmény együtthatója (“COP”)	–	32	37	34	34
1kWh érzékelhető hűtési energia átlagos előállítási költsége	PLN/kWh	0,036	0,034	0,035	0,035

A számítások elemzésének eredményei az alábbi következtetésekhez vezetnek:

Ezekben a városokban eltérő a berendezés működési ideje a különböző időjárási körülmények miatt. A legmagasabb értékeket Közép-Lengyelországban kaptuk (Varsó, Poznan), jelentősen alacsonyabb értékeket pedig a tenger közelében.
Alacsony teljesítményen és levegőhűtésen (kevesebb, mint 4°C) való üzemeltetés az üzemidő 2 10%-ában fordul elő. Ez a nap azon időszakára vonatkozik, amikor a külső levegő páratartalma magas, de általában nem túl magas a külső levegő hőmérséklete (legfeljebb +25°C) – Ábra 6, amikor nem szükséges a legintenzívebb hűtés.
Az átlagos levegőhűtés körülbelül 7°C, a maximális hűtési érték Poznanban meghaladja a 13°C-ot. Magas külső hőmérsékletnél az egység eléri a nagy léghűtési szintet; például mikor Poznanban a külső hőmérséklet meghaladja a +30°C-ot, az egységben a levegő átlagosan több, min 11°C-kal hűl le.
A befújt levegő átlagos hőmérséklete körülbelül +18°C, és ennek relatív páratartalma körülbelül 90%. Amint az érzékelhető hőnyereség felszívódott a szobában, a levegő hőmérséklete általában eléri a 25°C-ot, továbbá a relatív páratartalom kb. 50-60%-ra csökken.
A készülék átlagos érzékelhető hűtési teljesítménye – a következő egyenletből számolható ki (1) – eltérő az egyes helyszín specifikus időjárási körülményei miatt. Ez hozzávetőlegesen 35-ször nagyobb, mint az elhasznált villamos energia. Valamint a hűtési energia hatékonysága a teszt berendezésben körülbelül tízszer magasabb, mint az általánosan használt kompresszoros klímáké.
A készülék átlagos vízfogyasztása eléri a 40dm3/h, fogyasztása egész nyáron mindössze egy tucat vagy kevesebb köbméter. Amennyiben van ütemezett vízürítés a készülékből működése közben, a vízfogyasztás néhány köbméterrel nőhet a szezonban.
Villany- és víz költségek többé-kevésbé azonosak – mindegyik a teljes, fajlagos működési költség 50%-át teszik ki. Amikor több egységet üzemeltetünk, gyakran költséghatékony egy külön vízóra telepítése, amihez nem tartozik szennyvíz elvezetési díj, ezáltal jelentősen csökkenthető a vízellátás költsége. Amennyiben van saját vízforrásunk, annak költségei általában elhanyagolhatók.
Az egység működésének teljes költsége viszonylag kicsi – kevesebb, mint 1PLN/h, 70.- HUF/h.
Az érezhető hűtési teljesítmény elérésének berendezés költsége kb. 0,035PLN/1kWh, 2,45 HUF/1kWh – amit lehetetlen elérni kompresszoros klímákkal, melyek működési költségei többszörösen magasabbak – általában ez a költség ötször magasabb.

4. Vitás kérdések

A kiváló energiahatékonysága és teljes mértékben környezetbarát működése tagadhatatlan előnyei a közvetlen evaporatív klímáknak. Viszont ezen egységek, bizonyos funkciói kétségeket vetnek fel a tervezők és potenciális felhasználók számára. Ilyen kérdések:

Magas páratartalmú külső levegő miatt nem érti el a teljes kapacitását.
A kezelt területen növeli a páratartalmat és
fenn áll a veszélye patogén mikroorganizmusok kialakulásának.

Az evaporatív klíma eredményessége függ a külső levegő hőmérsékletétől és a relatív páratartalmától. Hatásfoka csökken a külső levegő magas relatív páratartalma mellett. A külső levegő magas relatív páratartalma többnyire +25°C külső hőmérséklet alatt fordul elő. Az 1. számú táblázatban megadott hűtési órák száma 4°C alattira vonatkoztatja a hőmérséklet enyhítését. Amennyiben az összes meteorológiai adatot megvizsgáljuk Varsóban, csak 1 óra volt olyan, amikor 4°C alatti a hűtési hatékonyság, mivel a külső levegő hőmérséklete magasabb, mint +25°C. Meg kell jegyezzük azonban, hogy a fenti számítások átlagos óránkénti külső levegő paramétereken alapulnak, valós működési feltételek mellett rövid idejű és magas relatív páratartalmú külső levegő esetén előfordulhat – például vihar előtt – amikor a készülék esetleg nem pontosan teljesíti a felhasználói elvárásokat.

30-40 dm3/óra víz hozzáadása a befújt levegőhöz néha aggályokat vet fel a páratartalom ellenőrizetlen növekedése miatt az adott helyiségben. Ezek az aggodalmak teljes mértékig indokoltak lennének, ha a készüléket levegőkeringetéssel működtetnénk – például osztott kompresszoros klímák esetén. Azonban 35dm3/óra víz hozzáadása 10.000m3/óra belépő friss levegőhöz, a levegő nedvességtartalmát kevesebb, mint 3g/kg mértékben emeli, ami körülbelül 15% 25°C hőmérsékletnél, ez viszont tipikus a légkondicionált helyiségekben nyári napokon. A mérési eredmények azt mutatják, hogy meleg nyári napokon a hűtött helyiség levegőjének relatív páratartalma nem haladja meg a 60%-ot (Ábra 5.), amely összhangban van a számítások eredményeivel: befújt levegő paraméterei = +18°C, = 90%, = +25°C hőmérsékletnél a helyiségben érezhető hő elnyelése után, a relatív páratartalom eléri a = kb. 60%-ot. Azonban előfordulhat, hogy a külső levegő relatív páratartalma meghaladhatja a 70%-ot a délutáni órákban. Ebben az esetben valószínű, hogy a légkondicionált tér relatív páratartalma is meghaladja a 70%-ot, mivel az evaporatív klíma egység nem tudja szárítani a levegőt (ellentétben a kompresszoros klímákkal). A relatív páratartalom kényelem érzete a kezelt területeken kb. 30-70% között van; ezért mikor az evaporatív klímákat gyárakban, raktárakban stb. használjuk, ellenőriznünk kell, hogy az adott esetekben a relatív páratartalom mértéke elfogadható vagy sem.

Amikor a kórokozókat hűtő és légkondicionáló készülékekhez társítjuk, a legsúlyosabb fenyegetést a Legionella Pneumophilla törzsek jelentik. Ezek a baktériumok kis mennyiségben, a környezetben (pl. folyók, tavak) is megtalálhatók, vízben 20-45°C között változó intenzitással szaporodnak – a leggyorsabb növekedést +37°C-on érik el. A Legionella Pneumophilia fertőzőképessége is a hőmérséklettől függ – a baktérium 37°C-on a sokkal agresszívebb, mint +25°C alatt (4). A fertőzés, baktériumot tartalmazó víz porlasztott cseppjeinek belégzésével alakulhat ki. A víz folyékony formában kerül kapcsolatba a befújt levegővel a legnépszerűbb hűtésre, párásításra vagy párátlanításra használt rendszereknél, melyek közül mindet védeni kellene a Legionella növekedés ellen. A további részletezett követelményeket e tekintetben magtalálhatjuk az Építésügyi Kutató Intézet jelentésében (5). Légkondicionálásnál/léghűtésnél a legnagyobb kockázatot a Legionella Pneumophila felbukkanása okozza, ami akkor jelentkezik, mikor hűtőtornyokból és evaporatív kondenzátorokból porlasztunk, mert ezek magasabb hőmérsékleten üzemelnek, ezáltal elősegítik a baktériumok gyors növekedését. Az evaporatív (adiabatikus) hűtés része a befújt levegő kezelése, mivel a bakteriális proliferáció bekövetkezésének kockázata áll fenn abban az esetben, amikor szakaszos üzemelés során a víztartály stagnál (4). Ennek orvoslására a víztartályt teljesen le kellene üríteni, amikor a készülék nem üzemel. Modern adiabatikus klíma egységek el vannak látva elektromágneses szelepekkel, hogy automatikusan leürítsék a tartályt. A vizsgált egységnél az átlagos befújt levegő +20,2°C volt, míg a tipikus időjárási körülményekben az átlagos befújási hőmérséklet kb. 18°C körül várható (1. táblázat). A készüléket elhagyó levegő pillanatnyi hőmérséklete elérheti a +25°C értéket. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a készülék folyamatosan el van látva hálózati hideg vízzel, az átlagos hőmérséklet alacsonyabb, mint a befújt levegő hőmérséklete. Továbbá a vizsgált egység víztartálya viszonylag kicsi – kisebb, mint az átlagos óránkénti vízigény, így a víztartó idő a készülékben általában nem haladja meg az 1 órát. Ennek köszönhetően az evaporatív klíma működésekor a Legionella proliferáció kockázata elhanyagolható. Ez a kockázat csak abban az esetben merül fel, ha a víz a tartályban marad, mialatt a készüléket nem üzemeltetjük, mivel ebben az esetben a víz hőmérséklete elérheti (vagy meghaladhatja) a külső levegő hőmérésékletét, pl. +30°C feletti. Ennek elkerülése érdekében meg kell győződnünk, hogy a víz lefolyik a berendezés tartályából, mikor az befejezi működését.

Annak érdekében, hogy ellenőrizzük a baktériumok jelenlétét, a berendezés több, mint három hónapos használata után, vízmintát vettünk és teszteltünk a működő egységből a PN-EN ISO 11731-2:2008 szabvány szerint, Legionella Pneumophila jelenlét vizsgálatára. A teszt (6) nem mutatott baktérium jelenlétet a vett vízmintában.

5. Összegzés

Az evaporatív hűtés (adiabatikus hűtés) egy érdekes alternatívája a kompresszoros hűtésnek, amely dominál a piacon. Energiahatékonysága tízszer nagyobb és nincs negatív hatással a környezetre (például vezetékes víz a hűtőfolyadék), ami a legfontosabb előnye ennek a rendszernek. Amikor arról döntünk, hogy evaporatív klímát használunk, figyelembe kell vennünk, hogy mennyi ideig magas a külső levegő páratartalma – például ami vihar előtt történik – mert az egység érezhető hűtési teljesítménye észrevehetően kisebb lesz. Továbbá egy kicsit magasabb relatív páratartalomra számíthatunk a hűtött helyiségben. Ez az érték számos tényezőtől függ, és töbnyire nem haladja meg az 55-65%-ot, ami elfogadható az emberi hőérzetnek. Ha az egység megfelelően működik a Legionella pneumophila növekedésének esélye minimális, vagy nem is fordul elő, mint a többi légkondicionáló készülék esetében.

Az evaporatív klímák használatának van egy nagyon fontos előnye, amit ez idáig nem említettünk: szemben a split/osztott klímákkal, az evaporatív klímák rendkívül nagy mennyiségű friss, szűrt levegőt szállítanak az épületbe. Az ebben a cikkben ismertetett készülék 10.000m3/óra hűtött külső levegővel látja el az épületet, amely több, mint 300 ember friss levegő igényét fedezi, mialatt a teljes működési költsége nem haladja meg az 1PLN/óra / 70.-HUF/óra értéket. A kompresszoros klímákkal hűtött épületek vonatkozásában lesz még egy másik különbség is: az evaporatív klímával hűtött épületben ki lehet írni… „Kérjük, ne csukja be az ablakokat”.

6. Referenciák

[1] Wesołowski, A., 2010, Przyszłość czynników chłodniczych cz. 1, Chłodnictwo i Klimatyzacja, ISSN 1425-9796, nr 8/2010 str. 11-17 [A jövő hűtőközegei 1. rész, Hűtés és Légkondicionálás, ISSN 1425-9796, No. 8/2010 pp. 11-17]

[2] Weboldal http://www.ekonair.pl/, Hozzáférhető 13/06/2014

[3] Weboldal
http://www.mir.gov.pl/budownictwo/rynek_budowlany_i_technika/efektywnosc_energetyczna_budynkow/typowe_lata_meteorologiczne/strony/start.aspx – Typowe lata meteorologiczne i statystyczne dane klimatyczne dla obszaru Polski do obliczeń energetycznych budynków [Tipikus nyári meteorológiai és éghajlat statisztikai adatok Lengyelországi épületek épületenergetikai számításaihoz, hozzáférhető 13/06/2014.

[4] Legionella baktérium ellenőrzése vízrendszerekben. Jóváhagyott Gyakorlati és Tanácsadó kódex. ISBN 978 0 7176 1771 2, Egészségügyi és Biztonsági főelőadó, Nagy-Britannia, 2009.

[5] Kozłowski B., Toczyłowska B., Pykacz S., 2011, Wytyczne projektowania, wykonywania i użytkowania instalacji wodociągowych i klimatyzacyjnych w celu ograniczenia zagrożenia bakteriami Legionella [Vízellátó rendszerek és légkondicionáló rendszerek tervezési, építési és üzemeltetési irányelvei Legionella kockázatának csökkentésére) Építésügyi Kutató Intézet által közzé téve, Varsóban.

[6] Tartományi Egészségügyi és Járványügyi Állomás Poznan által kiadott laboratóriumi vizsgálatok “D”/769/1994/2013 számú jelentése, 26/09/2013

[7] Sikończyk I., 2013, Chłodzenie adiabatyczne w układach klimatyzacji komfortu [Adiabatikus klímák kényelmi légkondicionáló rendszerekben], Rynek Instalacyjny 3/2013

[8] Krajnik-Żuk E., 2011, Chłodzenie adiabatyczne w zakładach przemysłowych [Adiabatikus klímák ipari gyárakban], Rynek Instalacyjny 9/2011

[9] Anisimov S., Pandelidis D., 2012, Kierunki rozwoju wyparnego chłodzenia powietrza [Trendek az evaporatív léghűtés fejlesztésében], Rynek Instalacyjny 10/2012

Épületek közvetlen evaporatív hűtése